Gördülőcsapágyak építése
A gördülőcsapágyak jellemzően a következő magrészekből állnak, amelyek együttesen működnek a megbízható forgási támogatás érdekében: Belső és külső csapágygyűrűk: A belső és külső gyűrűk futópálya-kialakítása a hozzájuk tartozó gördülőelem típusa alapján van kialakítva, például hengeres, kúpos vagy gömb alakú. Egyes típusoknál, például a hengeres görgős csapágyakon, karimás kialakítások vannak a gyűrűkön a görgők kormányzásához és az axiális terhelések támogatásához. Gördülő elemek és ketrec: Görgők: A belső és a külső futópálya között elhelyezkedő gördülő elemek, és teherhordozók. Többféle alakban konfigurálhatók, beleértve a hengeres, kúpos, dob és tű alakú formákat. Ketrec: Megakadályozza a görgők megdöntését vagy egymás takarását, és a kívánt irányba tereli őket. A ketrecekhez rendelt anyagok lehetnek sajtolt acél, megmunkált sárgaréz vagy bizonyos típusú műszaki műanyagok.
Helymeghatározó/lebegő végkialakítás (speciális): Bizonyos típusoknál, mint például a hengeres görgős csapágyaknál, a belső és a külső gyűrűket gyakran szétválasztható szerkezetként tervezték (például N vagy NU típusok), lehetővé téve a relatív tengelyirányú elmozdulást. Ezek úszóvégként (szabad végként) szolgálnak a tengelyrendszerben a hőtágulás elnyelésére.
Hézag: Ez a lehetséges relatív mozgás a belső és a külső gyűrű között, ha a csapágy nincs beszerelve. Gördülőcsapágyak esetén a hézag helyes beállítása alapvető fontosságú a rugalmas hidrodinamikus kenőfilm kialakításához.
Gyakori kérdések a gördülőcsapágyakkal kapcsolatban (GYIK)
Q1: Miben különböznek a gördülőcsapágyak a golyóscsapágyaktól?
A gördülőcsapágyak vonalérintkezésüknek köszönhetően nagyobb teherbírással és ütésállósággal rendelkeznek. Alkalmasak nagy terhelésekhez és zord körülményekhez, de alacsonyabb határsebességgel rendelkeznek, és érzékenyek a szögeltérésekre. A golyóscsapágyak pontérintkezővel, alacsony súrlódással, nagy sebességkorlátozással és alacsonyabb költséggel rendelkeznek. Alkalmasak közepes és kis terhelésekhez, valamint nagy sebességű{3}} alkalmazásokhoz.
2. kérdés: Mit jelent a csapágyelrendezésben a „helymeghatározó vége” és a „lebegő vége”?
A rögzítővég (rögzített vég) csapágy mindkét irányban axiálisan helyezkedik el, és így a tengely tengelyirányú helyzetének meghatározására szolgál a tengelyirányú csapágyterheléshez képest mindkét irányban. Az úszóvégű (szabadvégű) csapágy lehetővé teszi a tengely tengelyirányú elmozdulását a csapágyházhoz képest. Ez azért van így, hogy a csapágy ne ragadjon be, és hogy alkalmazkodjon a tengely hőmérséklet-változások miatti axiális hőtágulásához és összehúzódásához. Például egy motor, amelynek egyik vége NJ- típusú hengergörgős csapágyas (helymeghatározó), a másik végén pedig NU- típusú (úszó) csapágy van.
3. kérdés: Mit vegyek figyelembe, amikor a hengergörgős csapágyak N, NU, NJ és NUP besorolása között választok? Ha csak radiális alátámasztásra van szükség, és a tengely tengelyirányú mozgása mindkét irányban szükséges: válasszon NU vagy N-típust (úszó vég).
Egyirányú tengelyirányú pozicionáláshoz: válassza az NJ-típust (egyirányú -fix).
Kétirányú axiális pozicionáláshoz (egycsapágy): válassza a NUP-típust (fix vég).
A kétirányú pozicionálás NJ-típus és HJ- típusú nyomógyűrű kombinálásával is elérhető.
